---

A konferencia két napon át várta a szakképzés területének oktatóit, intézményvezetőit, szakpolitikai szakértőit, pályaorientációs szakembereket, valamint az Erasmus+ és Euroguidance hálózat tagjait. A fórum célja az volt, hogy áttekintést adjon a szakképzés (VET) előtt álló új kihívásokról, különösen a digitális átmenet, a mesterséges intelligencia (AI) és a gyorsan változó munkaerőpiaci elvárások tükrében.

A konferencia második napján, 2025. december 5-én, 11:00 és 11:30 között került sor dr. Fekete Boglárka online előadására „Integrating AI and Emerging Technologies in VET Teaching and Learning” címmel.

1. A konferencia szakmai kontextusa és tematikája

A fórum átfogó képet nyújtott a szakképzés jelenlegi helyzetéről és jövőbeli irányairól. A plenáris előadások, panelbeszélgetések és gyakorlati workshopok olyan témákra fókuszáltak, mint:

• a szakképzés és a munkaerőpiac kapcsolatának új dinamikái,
• digitális állampolgárság és készségfejlesztés,
• innovatív szakképzés és iparági együttműködések,
• az oktatók, tanárok szerepe a digitális korban,
• mikrotanúsítványok bevezetése,
• AI alapú pályaorientáció és ICT eszközök szerepe.

A program egészének visszatérő üzenete az volt, hogy a VET rendszereknek gyorsan, rugalmasan és stratégiai módon kell reagálniuk a technológiai változásokra, a munkakörök átalakulására és az EU szakpolitikai irányaira.

Ebben a szakmai környezetben kapcsolódott dr. Fekete Boglárka előadása a digitális transzformáció témájához, kiemelten kezelve az AI oktatási integrációját és annak hatását a szakképzési rendszerekre.

2. Dr. Fekete Boglárka előadásának összefoglalója

„Integrating AI and Emerging Technologies in VET Teaching and Learning”

Az előadás célja annak bemutatása volt, miként alakítják át a mesterséges intelligencia és a feltörekvő technológiák az európai szakképzést, és hogyan illeszkednek ezek az EU szakpolitikai kereteihez. A prezentáció átfogóan elemezte az AI technológiai és pedagógiai vonatkozásait, a digitális készségek fejlesztésének szükségességét, valamint az intézményi felkészültség és minőségbiztosítás kérdéseit.

2.1 Az AI oktatásban való alkalmazásának európai környezete

Az előadó rávilágított arra, hogy az Európai Unió digitális stratégiái – mint az Európai Készségfejlesztési Agenda, a Digital Education Action Plan (2021–2027) és az Osnabrück Nyilatkozat – egyaránt hangsúlyozzák a digitális és technológiai kompetenciák fejlesztését.

Kiemelt jelentősége van az AI Act-nek, az EU első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozásának, amely az oktatási célú AI-rendszereket magas kockázati kategóriába sorolja. Ez különös figyelmet igényel a VET intézmények részéről, ahol a gyakorlati értékelések és kompetenciamérések érzékeny területek.

Az előadó a DigCompEdu és DigComp keretrendszerek szerepét is hangsúlyozta, amelyek a digitális pedagógiai és állampolgári kompetenciák európai standardjait határozzák meg.

2.2 Az AI gyakorlati alkalmazási lehetőségei a szakképzésben

A prezentáció konkrét példákon keresztül mutatta be az AI és más technológiák hozzáadott értékét a szakképzésben:

• Személyre szabott tanulási utak

Az AI képes diagnosztizálni a tanulók előrehaladását, valamint képes adaptív tananyagrendszert kínálni a tanulóknak.

• Virtuális és kiterjesztett valóság (VR/AR) alkalmazása

A veszélyes, drága vagy komplex gyakorlati folyamatok virtuálisan is megtanulhatók.

• AI-alapú értékelés

A gépi tanulás alkalmas mozdulatelemzésre, hibajavításra vagy automatizált visszajelzésre.

• Generatív AI a tananyagfejlesztésben

Gyorsabb tananyagkészítés, fordítás és testre szabás, ami előnyös multikulturális és többnyelvű környezetben.

• Robotika, IoT és okoseszközök

A modern ipari környezetet szimuláló tanműhelyek fejlesztése – az AI hozzájárul a hatékony üzemeltetéshez és adatvezérelt oktatáshoz.

2.3 Tanári kompetenciák és intézményi felkészültség

Az előadás hangsúlyozta, hogy az AI integrációja nem technológiai, hanem pedagógiai és intézményi kérdés.

Kulcsterületek a következők:

• a pedagógusok digitális érettsége,
• az intézményi digitális stratégia megléte,
• a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztése,
• minőségbiztosítási rendszerekbe való beágyazás (EQAVET).

A SELFIE és SELFIE WBL eszközök fontos szerepet kapnak az intézmények digitális érettségének felmérésében.

2.4 Etikai és jogi vonatkozások

Az előadó kiemelte, hogy az AI oktatási alkalmazása csak akkor lehet felelős és fenntartható, ha:

• biztosított az átláthatóság,
• megfelelő az adatkezelés,
• fennáll a humán felügyelet,
• kerülik a torzítás és diszkrimináció veszélyét.

Az AI Act előírásai ezen a területen különösen fontosak.

3. A szakképzés szerepe a digitális korszakban – záró gondolatok

Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a szakképzés meghatározó szerepet tölt be Európa digitális és gazdasági átmenetében. A szakképzési rendszereknek integrálniuk kell a technológiai innovációkat, hogy:

• csökkentsék a készség-mismatch-et,
• támogassák a tanulók munkaerőpiacra jutását,
• reagáljanak az ipari szektor változásaira,
• biztosítsák a jövőálló kompetenciák fejlesztését.

Dr. Fekete Boglárka előadása szakpolitikai iránymutatást, gyakorlati példákat és stratégiai gondolkodási keretet is adott a hallgatóságnak, hozzájárulva ahhoz, hogy a konferencia résztvevői átfogó képet kapjanak az AI szakképzési integrációjának jelenlegi lehetőségeiről és korlátairól.

Utolsó módosítás: 2025.12.16.