KÖRNYEZETVÉDELMEN ÉS EU-S PROBLÉMÁKON TÚL: „Az volt az elsődleges célunk, hogy jobban megismerjük egymást!”

2018 | | aktív állampolgárság, interkulturális tapasztalat | Veszprém |

Európa a polgárokért

Pályázó: Várpalota Város Önkormányzata
A projekt címe: Helyi környezetvédelmi erőfeszítések az Európai Unió környezetvédelmi szakpolitikája tükrében
Pályázati kategória: testvérvárosi találkozó
Pályázás éve: 2017

A Helyi környezetvédelmi erőfeszítések az EU környezetvédelmi szakpolitikája tükrében elnevezésű projekt az Európa a polgárokért program testvérvárosok találkozója támogatásával valósult meg. Ahhoz képest, hogy a környezetvédelmen volt a hangsúly, az uniós intézményektől a gasztronómiáig és a néptáncig sok minden más is szóba került. A program eredményeiről és kihívásairól a pályázat koordinátorát, Borbásné Gazdag Gabriellát, a Várpalotai Önkormányzat nemzetközi referensét kérdeztem.

Ugyan a pályázat fókusza a környezetvédelem volt, nem csak környezetvédelmi problémák kerültek szóba. Mik voltak a projekt legfontosabb célkitűzései?

Harmadik alkalommal rendeztünk meg nemzetközi találkozót. Ahogy korábban, úgy most is az volt az elsődleges célunk, hogy jobban megismerjük egymást. Ezen belül idén valóban a környezetvédelem kihívásain, valamint a minket érintő uniós problémákon volt a hangsúly. Szintén fontos volt, hogy szorosabbra fűzzük a kapcsolatot testvérvárosainkkal, a romániai Petrozsénnyel és az olasz Grottazzolinával, valamint partnervárosainkkal, a horvát Ilokkal és a lengyel Psaryval. Szerettük volna azt is megnézni, hogy milyen területen lenne még hosszú távon lehetőség az együttműködésre.

Hogyan nézett ki mindez a gyakorlatban?

Sokféle programot terveztünk a különböző játékoktól kezdve az előadásokig, közös főzésig, illetve a táncházig. Ami a komolyabb témákat illeti, a horvát partnerváros csapata az európai intézményekről tartott előadást, az olaszok a migrációról, a többiek pedig, beleértve minket, a környezetvédelemről.

Hogyan fogadta ezeket a komoly témákat a publikum az augusztusi, rekkenő hőségben?

Mindannyian tudtuk, hogy milyen témákkal fogunk foglalkozni a projekten belül, ezért ez nem volt meglepetés senkinek. Igyekeztük az előadásokat délelőtt megtartani, illetve egy-egy témát játékos formában feldolgozni, ez valamelyest segített elvonatkoztatni a melegtől.

Több mint négyszázan vettek részt a programon, 104 ember külföldről érkezett. Kikből állt a magyar szervezői csapat?

A Gál Gyula Sportcsarnok igazgatója és munkatársai az esték és a vacsorák, az egyetemi diákok az EU-s előadások összeállításában és lebonyolításában vállaltak oroszlánrészt. Emellett a Thury Vár munkatársai, középiskolai diákok, civil szervezetek, illetve az önkormányzat munkatársai voltak a lebonyolító csapat tagjai. Szerettünk volna minél több embert bevonni a szervezésbe, utólag nagyon hálásak lehetünk nekik, köztük a saját családtagjainknak is. Mindenki munkájára nagy szükség volt.

Milyen feladatokat végeztek el a középiskolások?

Ők a csapatok mellé szegődtek, kettesével kísérték őket mindenhova, mellette idegenvezetést tartottak angolul, olaszul. Két középiskolás fiú készített három fantasztikus kisfilmet, melyek a legfontosabb eseményeket örökítették meg.


Ha jól tudom, környezetvédelem témában minden ország képviselői tartottak előadást. Ön szerint melyik volt a legérdekesebb?

Szerintem a lengyelek bemutatója. Mi itthon hajlamosak vagyunk a negatívumokból kiindulni, a problémákról beszélni. Ehhez képest a lengyelek a jövőről tartottak előadást, arról például, hogyan alakítanak ki zöld osztálytermeket, hogyan használnak megújuló energiát.

Elnézve a programot, a magyarok bemutatkozása nagyon sokszínűre sikerült. A Balaton élővilágától a magyar gasztronómiáig, a környezetvédelmi kihívásoktól egy várpalotai civil szervezet hétköznapjainak a megismeréséig rengeteg téma szóba került. Ön szerint mi volt a többieknek a legemlékezetesebb velünk kapcsolatban?

Jó híre van Magyarországnak, a külföldiek szeretik és csodálják Budapestet, de úgy láttam, mindenkit lenyűgözött a Balaton és a Bakony szépsége is.

Említette, hogy az olaszok a menekültkérdésről készítettek egy előadást. Mi volt ennek a legfontosabb üzenete?

Az előadás a Küzdelem a menekültek megbélyegzése ellen témakörben született, mindez az Európa a polgárokért program egyik prioritása volt. Legfontosabb üzenetének azt tartom, hogy lokális szinten, tudatosan felépített programokkal létezhet sikeres integráció. Amennyiben valaki a hite miatt folyamatos életveszélyben él, és emiatt kényszerül elhagyni szülőföldjét, fontos a valódi odafordulás.

Véleménye szerint mennyire tudták átadni az olaszok ezeket az üzeneteket?

Teljesen, mert a valós tapasztalataikról beszéltek. Grottazzolina városát az idegenek befogadása évtizedek óta közelről érinti. Az önkormányzatuknak muszáj foglalkoznia ezzel, muszáj kitalálniuk saját megoldásokat. Grottazzolina egy háromezer fős település, a kiszabott kvóta alapján az ott lakóknak összesen hatvan menekültet kellett befogadniuk. Szó volt arról, milyen munkahelyeket ajánlottak fel az odaérkezőknek, hogyan tanították meg őket az olasz nyelvre, és milyen egyéb ötleteik voltak az integrációra. Nagyon érdekes volt a konkrét lépéseken keresztül látni, hogy mit tesz egy kis terület napjainkban az odaérkező menekültekkel. A helyi futballcsapat kezdeményezésére a menekültek is megszervezték saját csapatukat, a civilek pedig beszélgetéseket kezdeményeztek a menekültekkel egymás jobb megismerésére.

Mi lelkesítette személy szerint önt a legjobban?

Engem leginkább a külföldi partnerekkel kialakult szoros együttműködés és jó kapcsolat inspirált. Az ideérkezők közel felét már ismertem a korábbi pályázatok révén. Fontos tudni, hogy ebben a pályázatban kisvárosok és kistelepülések voltak a partnerek. Olyan városok ismerték meg egymást, amelyek eddig nem is hallottak egymásról. A program végére kialakult egy bizalmi kapcsolat, ami további programokkal folytatódik a jövőben.

Visszagondolva mit tart a program legsikeresebb részének?

Az esti programokat, mikor kötetlenül lehettünk együtt. Minden este más nemzet főzött, mellette táncházat tartottunk, a lengyelek például saját népi zenekart és saját ruhákat hoztak. Mindenki táncolt mindenkivel, nem volt jelentősége sem annak, hogy ki milyen nemzetiségű, sem annak, hogy ki hány éves. Tele is volt a táncparkett vegyes párokkal. Emlékszem, három évvel ezelőtt is pontosan ez érintett meg legjobban, amikor idősek és fiatalok táncoltak együtt, földrajzi és generációs határok nélkül. Nagyon szerettem volna ezt még egyszer átélni, boldog vagyok, hogy sikerült.

Mit érez utólag a legnagyobb nehézségnek?

A szállás megszervezését. Várpalotán nem volt elég hely mindenkinek. Emellett az elnyert összeggel való gazdálkodás is kihívást jelentett. Szerencsére az önkéntesek munkája ezen a területen pótolta a hiányokat.

Beszélgetésünk elején azt mondta, a pályázat egyik célja az volt, hogy megnézzék, milyen területeken lehetne még együttműködni a jövőben a testvérvárosokkal. Körvonalazódnak már ezek a területek?

Az iloki partner meghívta Várpalota és Petrozsény női kézilabdacsapatát városuk kézilabdatornájára. Korábbi észak-olasz partnervárosunk pályázatában partnerként fog részt venni Várpalota és Psary, a mostani partnervárosunk. Psaryból már jelezték, hogy amennyiben lesz újabb nemzetközi találkozó, szeretnének eljönni. Az együttműködés mindenkivel folytatódik, csak épp más-más területen. Ez az, ami szerintem igazán lelkesítő.

BAKÓCZY SZILVIA

A cikk megtalálható az Európa a polgárokért program disszeminációs kiadványában, amely itt letölthető.