A fenntartható fejlődés oktatása - Erasmus intenzív program a Szent István Egyetemen
2013 | Felsőoktatás | természettudomány | Pest | Szent István Egyetem
A Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kara a 2010/2011-es tanévtől kezdődően nyert Erasmus támogatást a fenntartható fejlődés oktatásával foglalkozó tíz napos intenzív program megszervezésére. A projekt partnersége nyolc európai egyetemből szerveződött. A részt vevő felsőoktatási intézmények mind földrajzilag, mind pedig a projektben képviselt tudományterületek vonatkozásában széles spektrumot fogtak át.
A fenntartható fejlődés mint téma választását számos tényező motiválta. Egyrészt abból a felismerésből indultunk ki, hogy az emberiséget globálisan fenyegető klímaváltozás, a természeti környezet pusztulása, az egyre gyakoribb természeti csapások, a szélsőséges időjárás okozta elszegényedés vagy a létbizonytalanság olyan tényezők, melyek szinte minden tudományterületet áthatnak. Az ezek hatásairól szóló ismereteket ezért az egyetemi tanulmányok részévé szükséges tenni, és ezzel együtt felhívni a jövő nemzedékek figyelmét az egyéni felelősségükre, hogy megtegyék azokat az önkéntes társadalmi, gazdasági és kulturális változtatásokat a személyes és szakmai életükben, melyek megfelelő választ adnak a fenntartható fejlődés kihívására. Másrészt mára egyértelműen az emberiség sorskérdésévé vált, hogy képesek leszünk-e a jövő nemzedékek iránti erkölcsi felelősségünket beépíteni a társadalmi és gazdasági döntéshozatal mechanizmusaiba. A fogyatkozó természeti és gazdasági erőforrásokat felhasználó és megújító folyamatok egyensúlya a jövő szempontjából alapvető kérdés.
Problémakezelésünk sarokpontja volt, hogy a fenntarthatóság megértéséhez integrált rendszerszemlélet, továbbá tantárgyközi és tudományközi megközelítés szükséges, ezért azt mindenképpen több nézőpontból kell szemlélni. Egyértelmű, hogy a fenntartható fejlődéshez kötődő kérdések összekötik a természettudományokat (biológia, kémia, fizika), a társadalomtudományokat (közgazdaságtan, antropológia, földrajz és történelem) és a humán tárgyakat (filozófia, jog, szociológia, történettudományok, művészetek, etika, irodalom). Ezért a fenntarthatóság helyes szemléletű oktatása csakis interdiszciplináris keretek között képzelhető el.
Ezen elvből kiindulva a projekt a fenntartható fejlődés pedagógiájának tágabb értelmezésén alapult, vagyis a projektbe bevont tématerületek nem szűkültek le a hagyományos értelmezés szerinti természeti környezethez való viszonyulásra, hanem a fenntarthatóság fogalma kiterjedt a gazdaság, a társadalom, az oktatás és a technika globális kérdésköreire is. Ebből következően az intenzív programokon részt vevő hallgatók és oktatók is e tudományterületek valamelyikének képviselői voltak: akadt a résztvevők között pszichológushallgató és műszaki menedzser, általános iskolai tanító és közgazdászjelölt is. A képzés szintjei szintén nem határolódtak el élesen a kurzuson belül, hiszen a felsőfokú szakképzéstől a doktori szintig az egyetemi képzés minden szintje számára nyitott volt a jelentkezés, a részvétel kritériumai a téma iránti elkötelezettség demonstrálása, és a megfelelő angol nyelvtudás voltak.
A projekt azért jött létre, hogy áthidalja az űrt, ami az egyes tudományterületek egymástól elszigetelt, merev rendszere miatt még a kreditrendszer és a szabadon választható tantárgyak világában is jellemző az egyes felsőoktatási szakok és tudományterületek zárt rendszerű, karok keretében való oktatására. A tíz napos intenzív program során a részt vevő hallgatók kevert, nemzetközi és multidiszciplináris csoportokban oldottak meg közös feladatokat és készítettek prezentációkat. Minden ország hallgatói még otthon, a kurzus megkezdése előtt készítettek egy közös esettanulmányt a fenntarthatóság általuk választott, a szakjukhoz illeszkedő hazai aspektusáról. A kurzus során a résztvevők először ezt az esettanulmányt dolgozták fel egy másik ország csapatával közösen, ezután a házigazda egyetem szervezésében helyi tanulmányi látogatás keretében bemutatott projekteket elemeztek, végül pedig saját, nemzetközi csoportban készített prezentációkat készítettek és osztottak meg egymással.
A kurzus kialakította a résztvevőkben a tudatosságot a fenntartható fejlődés iránt, ami képessé teszi őket arra, hogy személyes és szakmai életük számos aspektusát átértékeljék, és alkalmazzák rájuk a fenntartható folyamatok gazdasági, társadalmi, egészségügyi, műszaki, oktatási és egyéb dimenzióit. A kurzus során feltárt esettanulmányok elemzése rámutatott a fenntartható folyamatok jövőbeli lehetséges lokális és globális alternatíváira, és megnyitotta az utat a résztvevők számára a fenntartható életstílus felé.
A részt vevő hallgatókra tett konkrét hatásokon felül a projekt alkalmat szolgáltatott arra is, hogy párbeszédet indítson el a fenntartható fejlődés oktatásának szükségességéről, és elkezdje az ehhez szükséges keretek kialakítását az egyes részt vevő egyetemeken, a már említett tantárgyközi és tudományközi szemléletből kiindulva. Az intézmények a kurzus sikeres teljesítéséért kreditpontokat adnak a hallgatóknak, ezzel bevonva a fenntartható fejlődés témáját a képzésbe, és megalapozva a fenntartható fejlődés mint tantárgy oktatását a projekt lezárulását követően is.
Dr. Kiss Csilla
projektkoordinátor
Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kara
