Környezettudatosság és fenntartható fejlődés egy finn iskola mindennapjaiban

2012 | Köznevelés | IKT, környezetvédelem | Pest | Tudomány Nyelviskola

Címkék: IKT eszközök alkalmazása a tanórán

Az ympäristötietoisuus nem más, mint maga a környezettudatosság. Finnül. A finneknek. S hogy én hogyan kerültem kapcsolatba velük? Mit jelent ez a szó a gyakorlatban a társadalom, a város és az iskola közvetlen környezete, valamint az egyének szintjén? Mit lehet tanulni északi nyelvrokonainktól, és hogyan tehetjük iskolánkat és saját életünket környezettudatosabbá?

2012 őszén 13 hetet töltöttem Finnországban a Comenius tanárasszisztensi program keretében, ahol Kauniainen városában a Kasavouren koulu-ban dolgoztam tanárasszisztensként és angoltanárként. A tanulmányutam célja a tapasztalatszerzés és a személyes fejlődés mellett a tanári kompetenciáim fejlesztése, valamint nemzetközi kapcsolatok kiépítése volt. Kiutazásom eredetileg nem kapcsolódott a fenntarthatóság témaköréhez, ám az ott látottak és hallottak már igen.

Finnországban a társadalmi berendezkedés is a környezettudatosságot támogatja. Ez nemcsak a szelektív hulladékgyűjtők esetében vagy a hazai termékek vásárlásának támogatásában nyilvánul meg, hanem az energiagazdálkodás tudatos tervezésében is, legyen szó természetes erőforrásokról vagy az emberi munka gazdaságos befektetéséről.

A városokban a szelektív hulladékgyűjtők mellett biohulladék-tárolók is megtalálhatóak. A finnek könnyen lebomló anyagokkal helyettesítik a műanyag szemetet, pl. a szemeteszsákot vagy az egyszer használatos tányérokat és evőeszközöket. A biohulladékot komposztálják és továbbítják a megfelelő szervekhez, üvegházakhoz. A város és az iskola is összefog a környezettudatosság jegyében; az iskolai biohulladékot és moslékot a környékbeli erdészek és üvegház-tulajdonosok kapják meg. Cserébe ezek a cégek és magánszemélyek támogathatják az iskolát (pl. pénzösszeggel külső-belső felújításra vagy a diákok munkatapasztalat szerzését elősegítő gyakornoki helyekkel).

Már megérkezésemkor szembesültem a finn környezettudatossággal: hadd osszam meg az apartmanom történetét a kedves olvasóval. Kiutazásom előtt bútorozatlanul állt az ingatlan, amelyet a mentortanárom megérkezésemre teljesen berendezett, mégpedig a kollégáinál elfekvőben lévő bútorokból. ugyanis a finnek ebben is megőrző szemléletet mutatnak: nem szívesen dobnak ki semmit, hátha jó lesz még valamire. Nos, jó is lett! Természetesen az apartman mellett is volt nemcsak szelektív, hanem biohulladék-tároló is (illetve egy gereblye odakészítve, hogy legyen mivel beledolgoznom a komposztba), a fürdőszobában találtam egy leírást a vízzel való spórolásról, a nappaliban pedig energiatakarékos izzók vártak.

Sok jó és hasznos példát megismertem kint tartózkodásom során, melyet érdemesnek tartok beépíteni a hazai gyakorlatba is. Elsősorban tanárként közelítem meg a dolgot: mit tudok én és a diákjaim tenni azért, hogy környezettudatosabb legyen az iskolánk? Elsőként kiemelném az energia-beosztást. legyen az áram vagy humán erőforrás, alapanyag vagy taneszköz, a finnek spórolnak, és nem pazarolnak. Az iskolában a diákok maguk is pontosan tudják, mit tehetnek azért, hogy óvják a környezetet, és elősegítsék a fenntartható fejlődést.

Mi a helyzet a szeméttel? Az iskolát megfelelően fel kell szerelni, hogy a szemetet különválogatva tudják kidobni a diákok, mind az iskola falain kívül (pl. iskolaudvaron), mind az iskolán belül (folyosókon és tantermekben). Meg kell őket tanítani arra, hogyan tartsanak rendet maguk körül: háztartástan óra után mosogassanak el, technika és rajzóra után mossák fel a padlót, ha valamit kilögyböltek! A finn diákok nagyon önállóak, nemcsak a tanulás tekintetében, hanem a tanulás feltételeinek megteremtésében is – ezt érdemesnek tartom itthon is alkalmazni. Bízzunk tanulóinkban, építsünk önállóságukra és saját ötleteikre!

Mi a helyzet a taneszközökkel? Kauniainenben azt tapasztaltam, hogy a tanárok szívesen osztoznak az anyagaikon, tehát magam is ezt tartom az elsődleges követendő példának. Bátran építsünk ki az intézményünkön belül kis szakmai ellátóműhelyeket! Osszuk meg saját készítésű anyagainkat, házi könyvtárunkat kollégáinkkal és vigyázzunk az általuk ránk bízott anyagokra! Ezáltal könnyen lefaraghatunk az órákra való felkészülési időből. Második lépésben előzzük meg a mértéktelen fénymásolást! Csak akkor sokszorosítsunk anyagokat, ha azt máshogy (pl. kivetítéssel, diktálással) nem áll módunkban a diákjainkkal megosztani! A finn diákok a kapott órai anyagokat, cetliket, feladatlapokat mindig beragasztják a füzetükbe. Ez az órából körülbelül másfél perc időt emészt fel (ha felkészülünk, és előre bekészítünk két-hárompadonként egy ragasztót a terembe), viszont a diák nem fogja elveszíteni vagy összegyűrni a lapot, és nekünk nem kell neki ezt később ismételten kiadnunk. Energiát és időt spórolunk azzal is, ha bizonyos anyagokat többször felhasználhatóvá teszünk, hiszen így más-más osztályoknak is be tudjuk vinni őket, akár több éven keresztül. laminálással megóvhatjuk az anyagainkat a szennyeződésektől és a gyűrődésektől. Nyomtassunk színes papírra és vezessük be a színes papír szabályt! Ez Finnországban annyit tesz, hogy amit a diákok színes papíron kapnak kézhez, arra a feladatlapra nem írhatnak. A rajta lévő feladatokat vagy szóban oldják meg, vagy írásban a füzetben, vagy mozgásosan a táblánál, ezután a lapot visszaadják. Ezt a tanár beteszi a közös szekrénybe vagy szertárba, és máris visszatértünk az első javaslathoz: osztozik rajta, és mások is jól járnak.

Külön fontosnak tartom kiemelni az IKT eszközök szerepének fontosságát: a Kasavouren koulu egész területén Internet-lefedettség található, minden teremben van projektor és tanári laptop, és van néhány számítógéplabor is az intézményben. A kivetítéssel sok-sok oldal anyag fénymásolását lehet elkerülni. A diákok számonkérésére alkalmazhatunk elektronikus portfóliót, digitálisan elkészítendő munkákkal.

Mi a helyzet az emberi munkával? Azt kell, hogy mondjam, a finnek ennek beosztásában is élen járnak. A már említett szakmai összefogás mellett a diákok munkáját is visszaforgatják. Valamiben jeleskedik egy diákunk? Bátran jelöljünk ki mellé egy tanulópárt a gyengébbek közül, akivel délután együtt gyakorolhatnak! Kauniainenben ilyen tanulópárok gyakorta spontán is szerveződnek, azaz a diákok kezdeményezik a közös leckeírást. Az iTec game planning projektbe bekapcsolódva a felsős diákok készíthetnek számítógépes feladatokat egy adott témakörben a fiatalabbak számára – ez egyrészt elmélyíti az ő tudásukat is, megtanulják a tanulás tervezését és szervezését, másrészt közösségépítő szerepe is van, biztosítja az évfolyamok közötti kapcsolatot, valamint bebizonyítja, hogy az információ több csatornán áramlik, és a tudás forrása nem egyedül a tanár.

Ezeket az elemeket, a kint tanultakat, igyekszem a hazai munkám során is megtartani. odafigyelek a papír- és energiafogyasztásra, tudatosan szelektálok a felhasznált eszközök között. Alkalmazom az IKT eszközöket, esszéket és elektronikus formában készült írásműveket online javítok. odafigyelek a szemét tárolására, és a munkaerő-megosztásra kollégák és tanítványok között is. Magánszemélyként odafigyelek háztartásom víz- és áramfogyasztására, a hulladék kiválogatására, így megteremtve a fenntartható fejlődés feltételeit.