Pályázati tippek – igény- és szükségletfelmérés, avagy hogyan indokoljuk a számunkra fontos témát?

A sikeres pályázat egyik titka az, hogy a választott téma, a kitűzött célok, a tervezett eredmények és a projekt várt hatása megfelelően alá van támasztva egy, a pályázat benyújtását megelőző, igény- és szükségletfelméréssel. Az ERASMUS+ program Stratégiai partnerségek pályázattípusa esetében egy ilyen felmérés bemutatása elvárás is a pályázati űrlap megfelelő rovatában.

A felmérés mindig érdemi, a valós tényeket, adatokat körültekintően kezelő helyzetelemzésből kell, hogy kiinduljon, és minden részletével azt a kérdést segíti megválaszolni, hogy a benyújtott pályázat megvalósítása miért szükséges. Bár nem elvárás, hogy tudományos igényű anyagot állítsanak össze, azért azt sem lehet szem elől téveszteni, hogy az általános elvek megfogalmazása nem elegendő. Ahogyan az sem, ha a megfogalmazott célok nem állnak összhangban a felmerülő igényekkel. Például ha azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy milyen fontos a pályázó szervezetek munkatársainak továbbképzése, akkor nem elegendő indoklásként az, hogy "fontos a kis- és középvállalkozásoknak/iskoláknak a munkatársaik képzése”. Sokkal konkrétabban kell megfogalmazni, hogy az adott pályázó szervezet életében mi indokolja a munkatársak képzésének szükségességét, pl. így: „…Egy előzetes felmérés során megállapítottuk, hogy 43 tanárunkból csak 11-nek van angol nyelvvizsgája, és mivel jelen, angol nyelvű projektünk három éve alatt a munkatársak 90%-a vesz részt a megvalósításban, fontos a tanári kar nyelvi továbbképzése. Ezt tovább indokolja az, hogy a projekt indulásával és annak jövőbeni hatásaként további nemzetközi kapcsolatokat szeretnénk építeni, amely során módszertanunkat szeretnénk nemzetközi tapasztalatokkal bővíteni. Ehhez a munkatársak biztos nyelvtudása elengedhetetlen.”

Az igény- és/vagy szükségletfelmérést magunk is elvégezhetjük, de hivatkozhatunk mások (kutatóintézetek, szakmai szervezetek, egyetemek stb.) korábban elvégzett felméréseire is, például így: „Az Európai Unió iskolai lemorzsolódással kapcsolatos Eurobarométer felmérései alapján született eredmények bizonyítják, hogy összefüggés mutatható ki az iskolai lemorzsolódás, valamint a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztettség és a szegénység között. Az oktatás terén az EU azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra az uniós tagországokban 10% alá csökkenjen az oktatási és képzési intézményekből lemorzsolódók aránya. Iskolánkban az utolsó év végén a négy évvel korábban beiratkozott diákok átlagosan 75-78%-a szerez csupán végzettséget, közülük is csak kb. 45% tanul tovább felsőoktatási intézményben, így….”

Hangsúlyosan emeljük ki azokat az intézményi igényeket, szükségleteket, amelyeket a saját felmérésünk alapján azonosítottunk, saját magunk által tapasztaltunk. Bármelyik megoldást is választjuk, fontos szempont az, hogy elemzésünk mindig legyen reális, álljon összhangban a projekt céljaival, amelyek viszont álljanak összhangban a pályázati program (pl. ERASMUS+) célkitűzéseivel, prioritásaival.

Szabó Csilla

 

Hatástervezés – mellékhatások nélkül

Az Erasmus+ pályázatok értékelési szempontrendszerének egyik leghangsúlyosabb eleme az elérni kívánt hatások és a disszemináció minősége. Ez a 100 pontból 30 pontot ér, melynek legalább a felét meg kell szerezni ahhoz, hogy a pályázat támogatható legyen. Újdonság, hogy a záróbeszámolót is hasonló szempontok alapján pontozzák és értékelik a bírálat során: 8-ból 4 szempontnál megjelenik a hatáskifejtés kérdése.

Ezért, ha Ön pályázat benyújtását tervezi, vagy már a támogatott projekten dolgozik, egyaránt kiemelten fontos, hogy kellő figyelmet fordítson a támogatott tevékenységek hatásmechanizmusára.

Mi a hatás? Hatás (impact): a projekt által előidézett pozitív változás, fejlődés.

A projektben kétféle hatásról beszélünk:

1. Az egyén esetében legalább az attitűdök (szemléletmód, hozzáállás), optimális esetben a képességek, készségek terén kimutatható változást értjük alatta. A projekt hatása az egyén szintjén jellemző módon a tanulási eredmények, az elhelyezkedési esélyek javulásában látszik meg.
   
   
2. Az intézményi környezetre nézve a kívánatos hatás a struktúrák, munkaszervezési módszerek fejlődésében mutatkozik meg. Itt nem csak a projektet megvalósító intézményre kell gondolni, hanem az intézmény környezetére – helyi, regionális, nemzeti és/vagy európai szinten is!

A hatás közvetett módon, hosszabb távon jelentkezik, és tartósan kimutatható. Ettől eltérően az eredmény rendszerint azonnali és közvetlen, mivel az a projekt által létrehozott, előállított „dolog”. Az eredményességet a projekt saját életciklusa során mérni tudja, ezzel szemben a hatásokat a legtöbbször nem – azonban lényeges, hogy a hatások elérését a projektnek kell megalapoznia.

Verses István

Utolsó módosítás: 2016.10.21.